HTML

"In my life..."

a Fészek Színház irodalmi pályázatára beérkezett pályaművek "döntősei"

Friss topikok

Címkék

Archívum

Kálmánchey-Szendreffy úr mindig is úgy gondolta, hogy a szervezettség a legértékesebb emberi tulajdonság. Ő pontban este kilenckor kapcsolta le az éjjeli lámpát, miután befejezte az engedélyezett negyed óra álmosító olvasgatást. Pontban hétkor kelt fel, akkor fölkotorta a…

Címkék: novella

Szólj hozzá!

Tudomást még nem vettem Az asztalra csak éhes tányért tettem Dicsfénnyel köpött le a lámpa A laptop zárt be a szobámba   Sül le a bőr a képemről Eldobható jellemeimtől Összenőttünk, mint a nagyszülők Ő szeret engem én még/már szégyellem őt   Vergődöm…

Címkék: vers

Szólj hozzá!

(Tisztelet Karinthynek) Rövid sötétség, majd anya hangja: - Jól vagy? Nem fáj valamid? - A lábujjam zsibbad egy kicsit. Odanézünk. Meg se kérdezi, melyikről van szó. A bal kislábujjam érdekes pozícióban, kitekeredve rezeg a többitől körülbelül 90°-ban elfordulva.…

Címkék: novella

Szólj hozzá!

Tamás akkor negyvenhárom éves volt.   Negyvenhárom,negyvenhárom évét nem szívesen idézte föl. Azelőtt kis cégek könyvelését vezette, de nem olyan régen biztosítási ügynök is volt, végül többnyire inkább csak otthon maradt, rendszerint ilyenkor atlétában és…

Címkék: novella

Szólj hozzá!

Még tizenöt perc - táskám pántját szorongatva ugrottam le a buszról. Mintha más időszámítás volna a járművön és az utcán újra ellenőriztem az időt. Fél nyolc múlt egy perccel. Nagyjából másfél percig egy helyben álltam azon elmélkedve, hogyha most szépen normál…

Címkék: novella

Szólj hozzá!

Családi ereklyék - hangzik a mai irodalom óra címe. Egy kedves kollegámat kell helyettesítenem a végzős diákoknál. Magyarázatként annyit kaptam, hogy mivel olyan felelőtlen, csak a mának élő társaság ez, ezzel a komolyabb témával kell őket gondolkozásra kényszeríteni. Előre…

Címkék: novella

Szólj hozzá!

1. Remélem, el fogsz múlni, mint egy betegség Belefészkeltél a lelkembe De most már ideje lenned végre felnőnöd Vagy máshoz kerülni Fertőzz tovább magaddal helyettem Olyat, aki hajlandó rád Csak engem engedj, hogy szabad legyek Biztonságos korlátaiba zárva Ne zavard…

Címkék: vers

Szólj hozzá!

Túl úsztunk a bójákon, a lábunk már rég nem ér talajt. Az évek hínár korbácsok, csomózódnak a víz alatt.   A szerelmünk szinte súlytalan itt. Ez nem csak a fizika törvénye. Alattunk emlékek, mint siklók suhannak. Elmerülünk a hínárok zöldjébe.   Fejünk…

Címkék: vers

Szólj hozzá!

láthatatlanságod betegít meg engem félelmet kelt szívemben szavad zakatolásainak hangja olyan mintha egy vonatba ülnél minduntalan a sötétség felfoghatatlan magányában, mégis melletted tölteni el egy életet úgy mintha börtönbe zárva tépnéd hajad, s kiabálva ráznád…

Címkék: vers

Szólj hozzá!

Leamortizáltan a múló időt figyelem, szemceruza rajzok, grafitvonások ülnek szívemen. Lehangolt lámpafények siklanak szempilláim között, harmóniátlan hangok zúgnak vállaim fölött. Kérdéshalmazok szerkesztenek megoldhatatlan egyenletet, kémiai ridegségek hozzák meg a…

Címkék: vers

Szólj hozzá!

Százszor elmondott szó, Százszor elsírt álom. S a csend, ugyan az!   Csak egyedül a semmibe, Csak egyedül, senkivel. S a csend ugyan az!   S ha a szó kifolyik, S ha a szó megtörik. A csend, ugyan az!   Mámor, élet, vágy, bukás? Félelem, szerelem vagy…

Címkék: vers

Szólj hozzá!

Aki mezítláb van, nem lehet cipőben. Aki éppen késik, nem lehet időben. Nem tarthat örökké, aminek vége lesz, Az ésszerű logika így diktálja ezt:   Aki épp' hibázik, nem lehet hibátlan. Nem láthatsz a jónál jobbat a silányban. Amikor meleg van, nem hullhat a hó,…

Címkék: vers

2 komment

… magányomban megtörtént velem, hogy rémített a tört-én-elem… Hol a tükör?   Nedves lábnyomom az aszfalton, a végtelenbe fulladt fantom… Mit ér?   Éjjel hallom, ahogy sír megannyi seb. Gyenge harmat vagyok, annál is kisebb… Mit…

Címkék: vers

2 komment

Ott, bús mattra kopott karfán az ing, álmot sóhajt és meging (megint…)   A megnyúlt lusta árnyak csak várnak… várnak.   A nehéz csöndköntös, mint kísértet jár: Néma kincs… selyem-ár. Szónak sincs helye már…

Címkék: vers

1 komment

ha madár lennél, lennék toll a begyeden lennék a mondókádban egyedem-begyedem mennyedben angyal, poklodban szenvedő diófádon rozoga madáretető lennék a wax formázott hajadon ha falusi legény lennél, én falusi hajadon lennék utcáidnak járókelője lennék az igéd…

Címkék: vers

Szólj hozzá!

A régi hintaágyról már lekopott a festék, Ugyanúgy koptak el a nyári ivós esték, Már a bogrács is berozsdállt, de már régen, A fakanál virágkaró lett. Ott! A kert végben.   Az égbolt kék szeme becsukódott. Sötét van. Egy dermesztő alak bámul, egy távoli…

Címkék: vers

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása